a szegénység egy olyan összetett rendszer, melyben nagyon nehéz megtalálni a probléma gyökerét. nem csak az anyagi jólét hiányát jelenti, ezekben a közösségekben jellemző az iskolázatlanság, nincsenek közösségi terek, szolgáltatások, ezzel együtt pedig hiányoznak a közösségi kapcsolatok. a szociális elmaradottság így tovább nehezíti ezeknek a közösségeknek a felzárkóztatását. a hasonló családokban felnövő gyermekek hátrányos helyzetbe kerülnek, hatalmas szakadékot kell áthidalniuk, hogy felzárkózhassanak, és egyenlő eséllyel indulhassanak a jobb körülmények közül érkező társaikhoz
Fotó: Hajdú D. András
a Symphonia Alapítvány az említett két módszer segítségével és a zene és a közös zenélés erejével próbál kiutat mutatni a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő gyerekeknek. a szimfonikus zenekar felépítését a társadalomhoz hasonlítják, ahol mindenkinek megvan a maga szerepe. a közösségben való zenélés segítségével a gyerekek megtanulnak együttműködni és figyelni egymásra
Magyarországon belül Észak-Alföldön a legmagasabb a hátrányos helyzetűek aránya. Miskolc egyik legelhanyagoltabb városrésze a Diósgyőr-Vasgyári kolónia. a közelben van Lyukóvölgy, Miskolc és az ország legnagyobb szegregátuma
Fotó: Hajdú D. András
a tervezési területünk a Téglagyári utca-Bolyai Farkas utca-Kórház utca által közrefogott terület. itt működik a Nyitott Ajtó Baptista Általános Iskola. a területen két, szimmetrikusan elhelyezkedő ikerépület áll. az épületek 1898-ban épültek munkáslaktanyának
a két iskolaépület jó állapotban van, őrzi az eredeti téglaburkolatos homlokzatkialakítást
az iskolaépületektől nyugatra, a Glanzer Miksa utca 6- 8. szám alatt két, egymáshoz hasonló megjelenésű épület helyezkedik el. az épületeket 1909-1914 között építették, kétlakásos tiszti lakóházként működtek
a két épület egyelőre állami tulajdonban van, viszont terveink szerint bővítésként hozzácsatolják őket a meglévő iskola területéhez, a határoló kerítés elbontják, valamint a mögöttük futó zsákutcát a Glanzer Miksa utca meghosszabbítása lenne.
az északi épületben kapna helyet a zeneiskola, a déli épületben pedig kollégium kerülne kialakításra
a területen megfigyelhető egy fő axis, amelyre merőlegesen szimmetrikusan épültek a környező épületek. beépítésünkkel ezt a fő axist szeretnénk egyrészt szabadon hagyni, másrészt azzal, hogy erre helyezzük a pavilont, egy kitüntetett szituációba kerül
a terület hasznosítására adott javaslatunk figyelembe veszi a zenetanárok véleményét.
elmondásuk szerint az iskola jelenlegi tornaterme nem megfelelő méretű és felszereltségű. ezért úgy döntöttünk, hogy a Bolyai Farkas utcához közelebb eső nagyobb udvarrész a sportfunkciókat fogadja be, egy nagyobb tornateremmel. a tornaterem mellé több, különböző játékra, sportra alkalmas sportpályát alakítottunk ki.
a tanárok kitértek arra is, hogy milyen fontos a gyerekek számára, hogy minél több időt töltsenek a friss levegőn, a „természetközeliség” jelen legyen a mindennapjaikban.
jelenleg nincs kialakítva semmilyen játszótér, park az udvaron, ezért ezzel is szeretnénk színesíteni a területet. az iskola és a tervezett zeneiskola, kollégium, zenepavilon közé szabadabb park, játszótér funkciókat javaslunk, amely összeköti és egyben elválasztja őket
a pavilont egy privátabb helyre helyeztük, hogy az udvaron játszó diákok ne zavarhassák a gyakorlást.
a már említett szabályos beépítésbe úgy próbáltunk beilleszteni a zenepavilont, hogy a főtengelyre illesztettük, befeszítve a két tiszti épület (tervezett kollégium és zeneiskola) közé. ezzel egyrészt közvetlen kapcsolatot teremt a kollégium és a zeneiskola között, másrészt a főtengely mentén kialakul egy közlekedősáv a pavilonon keresztül, amely összeköti őket az iskolákkal.
nézőként a bővített Glanzer Miksa utca felől lehet megközelíteni a pavilont
a pavilon vékony acél pillérekből és gerendákból épül fel, melyek a területhez hasonlóan, szabályos raszterhálót alkotva osztják fel fa pavilon alapterületét. a kialakult rendszerbe illeszkedik be a színpad, az utcához, iskolához, kollégiumhoz és a zeneiskolához vezető utakkal, a fennmaradó raszterekbe pedig növényeket szeretnénk ültetni
ahogyan a zenélés, úgy a kertészkedés, növénygondozás is hasznos eszköze lehet a közösségépítésnek, ezért szeretnénk, ha egy közösségi kert alakulhatna ki a pavilon területén. a futónövények befutják a pavilon keretállásait és tetőszerkezetét, így egy függőkert alakul ki
a színpad felett polikarbonát tető védi az előadókat, zenészeket az esőtől
míg a koncertek, előadások során szükség van a nagy, egybefüggő térre, addig a zavartalan gyakorlás kisebb, védettebb tereket igényel.
ezért a térelhatárolást függőleges, kifeszített, áttetsző textilfüggönnyel valósítanánk meg, amely a földbe süllyesztett acélgerendába rejtett sínbe csatlakozik. úgy képzeltük el, hogy minden földbe süllyesztett és tetőszinti gerendába rejtett sín lenne elhelyezve, így a függönyök szabadon elcsúsztathatóak a pavilon bármely pontjába
a pavilonkert és a színpad több használati séma kialakítására ad lehetőséget. a szabadon elhúzható függöny segítségével lekeríthetőek kisebb-nagyobb térrészek, kialakítható többféle színpadi szituáció, irányultsága szabadon változtatható
